Kelemér
Kelemér település Putnoktól északra a mai Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve a történelmi Gömör megyében található. A falu környéke természeti értékekben igen gazdag.
A falu lakosságának hajdan a megélhetést az erdőgazdálkodás, az állattenyésztés és a földművelés jelentette, a Hámos birtokon téglaégetés is folyt. A szaporodó lakosság egy része a 19. század végén Amerikában kereste a megélhetést. Sokan ott maradtak, vagy keresményüket hazahozva szülőföldjükön igyekeztek egy jobb életet megteremteni. A II. világháborút követő időszak sem hozott fellendülést a településnek: a kisbirtokokat ellehetetlenítették, a munkaképes fiatalokat elszippantották a környező ipari városok. Kelemér máig sokat megőrzött régi hangulatából.
Tompa Mihály Emlékház
Tompa Mihály a szabadságharc bukása utáni időkben két évig élt a községben, mint a falu lelkésze. Itt tartózkodása idején, az önkényuralom alatt írta allegórikus, a szabadság és a függetlenség eszményét hirdető verseit, többnyire Rém Elek álnéven, ami a Kelemér szó visszafelé olvasva.
A falu főterén, a község legszebb pontján emelkedik a megragadó épületegyüttes: a középkori templom, amelyben hajdan a pap-költő prédikált, valamint az emlékmúzeum, ahol életének fontosabb állomásai ismerhetők meg. A tablókon és a tárlókban elhelyezett könyvek, kéziratok és fényképek segítségével végigkísérhető élete születésétől haláláig.
Mohos Ház
A Tompa Mihály út 129. sz. alatt található Mohos Házban az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott állandó kiállítás látható, amely a Mohos-tavakat, a Mohos-vár történetét, valamint a falu táj- és kultúrtöténetét mutatja be, de esetenként időszaki kiállítások is megtekinthetők itt. A ház alagsorában foglalkoztató terem várja a környékbeli, valamint a kiránduló iskolás csoportokat, ahol rendhagyó természetismeret órára és egyéb környezeti nevelési programokra van lehetőség.
A Rási család Amerikából hazatért tagjai 1903-ban építették saját kezűleg, a lejtős terep adottságait kihasználva a térség egyetlen emeletes parasztházát, amely a Tompa Mihály úton, a falu felső végén található. A házat a földbe 10-15 cm mélyen ledöngölt nagyobb kavicsokra (békasó kövekre) építették, mindenféle szigetelés nélkül, vályogtéglából és paticsból. A szigetelés hiánya és a minimális alapozás ellenére száz évig állt az épület. Az időközben műemléki védettséggel felruházott ház 2003-ra gyakorlatilag megsemmisült. Rekonstrukciójára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából került sor 2004-ben. A ház eredeti formájában, de már szilárd alapozással épült újjá. A környék értékeire emlékeztetve a Mohos Ház nevet kapta.
A bemutatóhely megtekintésével kapcsolatban bővebb információt ide kattitva talál.
Mohos-tavak
A keleméri Mohos-tavak, azaz a Nagy-Mohos-tó és a Kis-Mohos-tó egyedülálló természeti látnivalók. Eredetük a pleisztocén korszakra vezethető vissza: a Nagy-Mohos-tó mintegy 25 000, a Kis-Mohos-tó pedig 15 000 éves. A lefolyástalan tómedencék a Piroska-hegy ÉNY-i oldalának megcsúszásával, ún. suvadással jöttek létre a mainál nedvesebb és hűvösebb éghajlatú időszakban. A Nagy-Mohos-tó mintegy 320 m hosszan terjed ki ÉK-DNy-i irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. A Kis-Mohos-tó Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter.
A lápok kialakulását, fennmaradását kőzettani, domborzati viszonyok és mikroklimatikus okok együttesen tették lehetővé. Legfontosabb társulásaik: mocsári magassásos, tőzegmohás fűzláp, tőzegmohás dagadóláp, tőzegmohás nádas, keskenylevelű gyapjúsásos. A partmenti nyílt vízfelszínű sávokban (az ún. lag-zónában) békalencsés-hínaras társulás található.
A Mohos-tavak legértékesebb növényei közt a glaciális reliktumnak számító hüvelyes gyapjúsás, a vidrafű, a kereklevelű harmatfű és a gyapjasmagvú sás érdemel mindenképpen említést. További fontos fajok a tarajos pajzsika, a tőzegpáfrány, 14 tőzegmoha faj. Két fásszárú, a molyhos nyír és a füles fűz előfordulása jelentős.
A Mohos-tavak fokozottan védett természetvédelmi területek, melyekre tilos a belépés!
Mohosvár
A Kelemér-Putnok közötti országút gerincen futó részének éles kanyarulatától DNy-ra indul el az a völgy, amelyben az úttól 400 m-re a Nagy-Mohos-tavat találjuk. Innen tovább DNy-ra 200 m-re, a Kis-Mohos-tó fölött emelkedett a 13. században épült Mohosvár. Ma már csak néhány kőkupac utal az árkon és a sáncon belül az egykori kővárra. Régészeti feltárása 2000 óta folyik Pusztai Tamás vezetésével.
Túralehetőség
A két és fél órás speciális túra keretében, szakavatott vezető segítségével ismerkedhetnek meg a résztvevők a fokozottan védett keleméri Mohos-tavak zoológiai, botanikai és kultúrtörténeti értékeivel, a Mohosvárral. A túra kiegészíthető a Tompa Mihály Emlékmúzeum és a műemlék református templom megtekintésével.
A túrán túl a keleméri Mohos Házban természetvédelmi előadás és szabadtéri biológiaóra is igényelhető, előzetes egyeztetés alapján.
Díj: felnőtt: 1000 Ft/fő, diák/nyugdíjas 750 Ft/fő, családi jegy (3 főtől) 750 Ft/fő, diákcsoportjegy (20 főtől) 500 Ft/fő
A túra előzetes bejelentkezéshez kötött, minimum 7 nappal a kívánt időpont előtt!
Bejelentkezés és információ: telefonon 30/631-17-22 (Szilágyi János), e-mailben naturinform.anp@gmail.com (Információs iroda - Aggtelek)
