Rozsnyó gazdag történelmi múlttal rendelkező város. Írásban először III. András magyar király 1291-ben kelt adománylevele említi, melynek értelmében a terület az esztergomi érsek tulajdonába kerül. A települést Nagy Lajos király emelte városi rangra 1382-ben. A középkorban főként aranyat, ezüstöt, a későbbi századok folyamán vasércet bányásztak itt. Rozsnyó történelmének jelentős fordulópontja az 1776. esztendő. Mária Terézia az esztergomi érseki egyházmegye felosztásával ekkor alakította ki a rozsnyói katolikus püspöki egyházmegyét.
Az 1848/49-es forradalmi évek után Rozsnyó, mint a bányászat egykori központja lassan az iskolák és kereskedők városává vált. A hírneves rozsnyói iskolák több jeles tudóst, írót, művészt adtak a közéletnek – magyar és szlovák nemzetiségűt egyaránt. A város fejlődését nagyban segítették a rozsnyói püspökök és az Andrássy család.
Őrtorony
A tér közepén álló reneszánsz-kori őrtornyot a töröktől való félelmükben 1643 és 1654 között építtették a rozsnyóiak (Gerscheuer György és Mosszen Dániel tervei alapján), minden bizonnyal egy korábbi gótikus torony maradványainak helyén. A 38 m magas torony 1766-ban leégett, s a helyreállításakor eredeti fölső részét körfolyosóval és zsindelytetővel pótolták. A déli homlokzaton a torony építésével egyidejű kőtáblán a város címerének korabeli domborműve látható. A torony az 1997-ben lezajlott restaurálás óta kilátótoronyként látogatható.
Andrássy Franciska emlékműve
Andrássy Franciska (1838 - 1902) carrarai márványból faragott szecessziós emlékműve Horvay János és Szamovolszky Ödön szobrászok alkotása. Az őrtorony tövében remek érzékkel elhelyezett emlékmű tervét Richard Berndl, a krasznahorkaváraljai Andrássy-mauzóleum tervezője készítette. Az emlékművet 1905-ben gróf Andrássy Dénesné, a város jótevője emlékére közadakozásból emelték. Húsz évvel eltávolítása után az emlékművet 1993-ban restaurálták, és eredeti helyén újra felállították.
A püspöki székesegyház
A legrégebbi megmaradt középkori szakrális építmény a 13. századi gótikus stílusban épült Szűz Mária Menybemenetele templom. A templom a Jiskra csapataival való harcokban nagy károkat szenvedett, újjáépítése a 15. század vége fele kezdődött, Bakóc Tamás érsek ideje alatt. Ekkor kapta a késő gótikus kupolát és pasztoforiumot. Az 1770-1779-ből származó főoltár Sz. Péter és Pál életnagyságú szobraival díszített. Az utolsó nagy újjáépítés 1936-ban valósult meg, mikor az idehozott Sz. Néti maradványait egy üveg koporsóban az újonnan építet kápolnában helyezték el. A 16-17. században fölváltva a templom a katolikus és az evangélikus egyházhoz tartozott.
Bányászati Múzeum
A Rozsnyói Bányászati Múzeum a járási honismereti múzeum szerepét tölti be. Tárlatainak fő témája a gömöri bányászat és kohászat. Az intézmény a következő állandó kiállításokat mutatja be: Gömör bányászata és kohászata, Bányászmunkahelyek, Szlovák-karszt természettudományi tárlat, történelmi tárlat, múzeumi látványtár.
A Múzeum Bányászok terén található galériájában időszakos, elsősorban képzőművészeti kiállítások láthatók.
Részletes információk és aktualitások Rozsnyó város turisztikai honlapján, ide kattintva érhetőek el magyar nyelven.
