Ismét tarolt a fostos bugybóka! A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979 óta hirdeti ki az év madarát. Az idei győztes, a fekete rigót és a vörösbegyet megelőzve harmadszorra is (1989, 1990, 2015) a búbos banka lett.
Széles körben elterjedt faj. Az Atlanti-óceántól Kína partjaiig, Észt országtól egészen Afrika déli csücskéig sokfelé előfordul. Természetesen hazánkban is találkozhatunk vele, a zárt erdők kivételével szinte mindenhol. Jól alkalmazkodott az ember jelenlétéhez. A szántók, legelők, de akár a falusi porták kertje is kiváló fészkelő- és táplálkozó helyet biztosítanak számára.
Tápláléka elsősorban rovarokból, férgekből áll, de ha teheti kisebb gerinceseket, gyíkokat, rágcsálókat is elejt.
Könnyen felismerhető jellegzetes sárgás-barna színéről, fekete alapon fehér foltos szárnyáról, hosszú, hajlott csőréről, és a fejét díszítő tollbóbitáról, ami nyugalmi helyzetben szinte észrevehetetlenül simul tarkójára. Hangja jellegzetes, up-up-up, mintha saját tudományos nevét hajtogatná (Upupa epops).
Hazai állománya jelenleg 10-17.000 párra tehető, de veszélyeztető tényezők miatt lassú állománycsökkenés figyelhető meg. Védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.
Hogy miért fostos bugybóka? Mint minden népi elnevezés, ez is megfigyeléseken alapuló, találó elnevezés. A fiókákkal teli fészket óvatlanul megközelítők hamar megtapasztalhatják a név eredetét. A fiókák, ha veszélyben érzik magukat, a veszély forrásának hátat fordítva bűzös váladékot spriccelnek arra.
Nem csak Magyarországon kap kitüntetett figyelmet a búbos banka. Izrael 2008-ban, az állam fennállásának hatvanadik évfordulója alkalmából, a nemzet madarának válaszotta.
