Jósvafő
Jósvafő története
A ma 380 lelket számláló Jósvafõ község, az Aggteleki-karszt középpontjában, a Jósva-patak völgyében fekszik. Itt torkollik három másik patak a Jósvába - a Tohonya-, Kecsõ- és Kajta patakok - amely ezek vizét a Bódva-folyóba szállítja.
A község neve Ilsuafey formájában egy 1272-es oklevélben már szerepel - a Jósva-patak forrásvidékét jelölve - de falu létezésére az oklevél még nem utal. A falu környezetében több helyen a kora-középkori vasművesség nyomaira bukkantak.
Egy 1399-es oklevél egy - a Jósva vize által hajtott hámort is említ. A Zsigmond király 1399.október 24- én kelt iratában említett jósvafõi hámor feltehetõen erre, Borsod megye legrégebbi vasipari emlékére utal, amely az Almás-völgy torkolatában működött.
1399-ben már kõből épült, torony nélküli templom is állt Jósvafõn, valószínű, hogy ennek falai alkotják a mai templom nyugati részét.A templom egyszerű, dísztelen, festett deszkamennyezetű (kazettás), amelynek belsõ helyreállítása a közelmúltban fejezõdött be.
A község belterületén még a század elején is több vízimalom és kendertörõ működött. Az un. középsõ vízimalom - amely a mai tájház bejáratával szemben működött - jelentõs része a század elején leégett, megmaradt részeinek helyreállítása folyik. 1938-ig üzemelt a község É-i határán a Tohonya-forrás és a Szabó-kút vizeinek energiájára épült Kapa-hámor, ahol mezõgazdasági- és háztartási eszközöket gyártottak. Mára nyomtalanul elpusztult.
1927-28-ban Kaffka Péter mérnök irányításával a község feletti Farkastorok-völgybõl vízszintes tárót fúrtak a Baradla-barlang Óriások-termének folytatásában felfedezett barlangszakaszba. Ezzel a barlang fõága - útismétlés nélkül - bejárhatóvá vált. Jósvafõ község ezzel bekapcsolódott a barlangi idegenforgalomba. Létrehozták a barlang bejárata elõtt a Tengerszem-tavat, új szállodát építettek, a kis tó gátjába épített turbinával termelt villamos árammal kivilágították a barlangot. Ezen fejlesztéseket és a Baradla-barlang több jelentõs szakaszának feltárását Dr. Kessler Hubert - nemrég elhunyt hidrogeológus- barlangkutató irányította.
Az Aggtelek és Jósvafõ között a Dr. Jakucs László vezetésével 1952-ben feltárt Béke-barlang levegõje gyógyhatásának hasznosítására 1964-ben mesterséges tárót hajtottak ki a község határában, amely a barlang végponti termébe vezet. Itt asztmaszanatórium működött.
Látnivalók a településen
A festői fekvésű település műemléki jelentőségű ófaluja méltatlanul elfeledett népmeséink hangulatát idézi. A természeti mellett, építészeti örökségünk számos szép példája tekinthető meg itt. A falu tőszomszédságában, a Törőfej-völgy végében gyönyörű természeti környezetben található a Baradla-barlang kijárata. Mellette az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság épülete és a környék egyik legnépszerűbb szállodája, a különböző konferenciák, találkozók, összejövetelek megrendezéséhez is kiváló helyszínül szolgáló, impozáns Tengerszem Szálló. Az összesen közel 300 vendégággyal is büszkélkedő község látnivalókban, rendszeres és eseti programlehetőségekben rendkívül gazdag, természeti környezete pedig üdítő sétákra, izgalmas felfedező túrákra csábít. www.josvafo.hu
Kessler Hubert Emlékház - Tengerszem oldal 1.
A neves barlangkutató helyreállított lakóháza a Baradla-barlang jósvafői kijárata mellett található.
Az emlékház földszintjén a látogató eredeti dokumentumok és másolatok segítségével megismerkedhet a ház történetével, a Törőfej-völgy fejlődésével, valamint általános képet kap a Baradla kialakulásáról, látványos képződményeiről, feltáró és tudományos kutatásáról, élővilágáról, régészeti leleteiről, védelméről, a munkálatokat végző személyekről, a turizmus fejlődéséről, neves látogatóiról, és arról, milyennek látták a művészek a természet e ritka alkotását.
Az emeletei Kessler Hubert emlékszobában található fényképek, tervek, könyvek, cikkek, festmények, szobrok és egyéb személyes tárgyak idézik fel a Baradla első és legeredményesebb igazgatójának az életét és munkásságát.
Tengerszem-tó
A helybeliek évszázadok óta kihasználták a víz energiáját, hiszen felismerték a környék természeti adottságait. A patakok mentén létesült malmok és a hozzájuk kapcsolódó helyi ipar jelentős mértékben hozzájárult a település fejlődéséhez.
A Törőfej-völgyben, a
Műemléki jelentőségű ófalu
Az épületegyüttes, az ún. Szakál-porta 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző épület: egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas ház, udvara felől faoszlopos tornác tapad hozzá.
Melléképületei is jellegzetesek. A porta bejárata mellett pinceház található – alsó szintjén előtérrel és kőboltozatú pincetérrel, felső szintjén szénatárolóval. De vannak itt különböző ólak is, sőt nyári konyha, istálló, csűr és kocsiszín.
A házban és a melléképületekben ipar- és helytörténeti kiállítás, ill. a helyi mező- és erdőgazdálkodás eszközeit, valamint a környék nagy barlangjait és ezek megismerésének történetét bemutató gyűjtemény tekinthető meg.
Református templom
Az épületegyüttes további részében a szabadtartásban élő, hazánk egyetlen, génmegőrzés céljából tartott hucul ménesének néhány egyede tekinthető meg. A hucul a Kárpátok hegyvonulatának primitív kisló fajtája, mely külső jegyeiben emlékeztet az eurázsiai pusztákon élő vadlófajokra, a tarpánra és takira. Előzetes bejelentkezés alapján tereplovaglásra és sétakocsizásra, vagy szánozásra nyílik lehetőség.
A ménes állományának nagyobb része Jósvafőről elindulva a Tohonya-Kuriszlán tanösvény vonalán, vagy az országos kék túra Jósvafő és Szelcepuszta közötti szakaszán, a Gergés-lápán tekinthető meg.
Lovasbázis látogatása: egész évben 8.00-15.00 között, információ: +36-48/350-052
Látogatható: előzetes bejelentkezéssel, telefonon, vagy személyesen.
Tarczali István, Jósvafő, Petőfi Sándor u. 56. Tel.: +36-48/350-064
Vezetett túrák: Kossuth- és Vass Imre-barlang (ld. Barlangtúrák), Szőlőhegyi túra, faluséta, ófalui séta
Jósvafői Falunapok: minden év júliusának utolsó hétvégéje
Jósvafői Szüret: minden év októberének első hétvégéje
Jósvafői Lovasnapok: minden év augusztus második felében