Megkezdődött a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság farkas védelmét szolgáló kutatói együttműködése. A hazai természetvédelem két kulcsszereplőjének megállapodása a háborítatlan erdei élőhelyek kialakításának fontosságára és az illegális farkas kilövések elleni harcra hívja fel a figyelmet. Erdei Zsolt világbajnok ökölvívó a WWF farkasvédelmi programjának arcaként áll ki a természetvédelem fontossága mellett.
2014. 11. 24-én a Budakeszi Vadasparkban a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kutatási célú együttműködési szándéknyilatkozatot fogadott el. A dokumentumot Veress Balázs igazgató (ANPI) és Fáth Ákos igazgató (WWF Magyarország) írta alá.
A Vadaspark maga is folytat fajvédelmi programot. Az együttműködés egy kutatáson alapuló közös munka fontos lépcsője, amely a már folyó hiúzkutatásokhoz hasonlóan a farkasokkal kapcsolatos tudásanyag kiterjesztését szorgalmazza.
A háborítatlan erdőterületek hiánya, valamint az illegális kilövések rendkívüli veszélyeket jelentenek a farkasok számára, holott jelenlétük elengedhetetlen az erdők életközösségének egészséges működéséhez. Szabályozzák a növényevő fajok – szarvasok, őzek, vaddisznók - állományait és ezzel hozzájárulnak az erdei növényzet regenerálódásához.
A farkas, a közkeletű vélekedésekkel ellentétben nem támad emberre, a háziállatok pedig megvédhetők velük szemben, az őrzőkutyák, vagy arra alkalmas kerítés segítségével.
Az ANPI működési területén a kutatói évtizedek óta kísérik figyelemmel a jelenlévő nagyragadozókat, így a farkast is.
A nagytestű ragadozók vizsgálatát célzó fejlesztések egyik fontos szakasza idén fejeződött be a Gömör-Tornai-karszton és a Zemplénben. A természetvédelmi kutatás az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság irányításával, a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum munkatársaival együttműködésben valósult meg – így megtörtént a szakmai szempontból egységet képező régió országhatárral megosztott két oldalát érintő természetvédelmi tevékenységek összehangolása is. A projekt során a szükséges terepi eszközök, műszerek többségének beszerzése megtörtént. A projekt a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében - mintegy félmillió eurós európai támogatással - valósult meg.
A kutatás célja Szlovákia felől Magyarországra visszatelepült őshonos nagyragadozók hazai ökológiai sajátosságainak vizsgálata, a határrégióban élő farkas szubpopuláció összehangolt monitorozási módszerének kialakítása volt. Az így kiépülő adatbázis alapján a területen megforduló egyedek azonosíthatóak, családi viszonyaik feltérképezhetővé válnak. A törekvések sikeresnek bizonyultak: a projektidőszak során farkastól származó noninvazív (ürülék, vizelet) mintából történő genotípus meghatározás alapján a tárgyidőszakban a területen előforduló mindegyik farkas egyed azonosítása megtörtént. A begyűjtött, megvizsgált minták gps koordinátái alapján megrajzolhatóvá vált a farkasok által használt minimális területnagyság (MCP) is.
A WWF Magyarország több mint 20 éve dolgozik a természetes erdei élőhelyek védelméért. Farkasvédelmi programjának keretein belül a kutatásnak, a lakossági kommunikációnak és az illegális kilövésekkel kapcsolatos figyelemfelhívásnak is kulcsszerepe van.
„Annak ellenére, hogy a farkas 1993 óta védett állat Magyarországon és kilövése több éves börtönbüntetéssel sújtható, támogatóinktól a mai napig kapunk híreket illegális elejtésekről.. Az állatokat gyűlöletből, vagy trófeaszerzési céllal lövik le, az orvvadászok tettenérése pedig nagyon nehéz” – mondta el Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója, aki hozzátette – Éppen ezért tartjuk fontosnak felhívni támogatóink figyelmét arra, hogy álljanak mellénk a farkasok és élőhelyük védelméért folytatott küzdelmünkben.”
A WWF Magyarország az eseményen bemutatta Erdei Zsolt „Madár” világbajnok profi ökölvívót, aki a farkasvédelmi program arcaként állt ki a felelős gondolkodás és a természetvédelem fontossága mellett. „Gyermekkorom óta fontos számomra a természet védelme. Az élővilág tisztelete és a fenntartható életmód a mindennapjaimban is megjelenik. Ebben a szellemben nevelem gyermekeimet is. Ezért boldogan vállaltam, hogy a farkas védelmére irányítsam a figyelmet. Farkas nevelőszülő lett belőlem, és a kis plüss farkas kislányom szobáját díszíti mostantól.” – nyilatkozta a sportoló.
A WWF farkas-örökbefogadási programja keretében most bárki csatlakozhat a kezdeményezéshez. Az adományozók egy nevelőszülői díszoklevél mellé egy kis plüss farkast is kapnak, aki a hazai erdők védelmében tett egyéni erőfeszítések szimbólumaként kerülhet a karácsonyfák alá.
Szöveg: ANPI, WWF
Tovább: wwf.hu/farkas
