A szártalan bábakalács hazánk hegyvidékein, legelőkgyepénfordulelő,július-augusztustáján virágzik. Védett növény, természetvédelmi értéke 5000 Ft. A néphagyomány szerint időjós, gyógynövény,a pestis ellenszere,szegényember eledele.
Alacsony termetű, a fű közül alig-alig kikandikáló, szúrós levelű, piszkos fehér, esetleg szalmasárga, nagyméretű fészekvirágzatával mégis igen mutatós. Száraz időben virágzik, eső előtt becsukódik.
Nevének eredete szerteágazó. Kalács, mert régebben, ínséges időben fészektányérját fogyasztották, és szártalan, mert amikor Nagy Károly a pestis ellenszerét kereste, egy nyilat lőtt ki a mezőn, amit Isten vezérelt útján. Ez a vessző a bábakalács szárán fúródott keresztül, ezért nincs azóta se szára ennek a növénynek.
Hogy a pestis ellen valóban hatásos volt-e, az kétséges, de az biztos, hogy a népi gyógyászatban a mai napig alkalmazzák gyomorbántalmak kezelésére.
Tudja melyik nemzeti parkunk címerében láthatja a szártalan bábakalácsot?
A Bükki Nemzeti Park címerében, bükk leveleken virít a szártalan bábakalács. ITT képet is talál róla.
Tudja, hogy miért akasztották lovak nyakába a növényt?
A hiedelem szerint a ló nyakába akasztott bábakalács elűzi a fáradtságot, így az állat tovább bírja a vágtát. Azt azért nem javasoljuk, hogy legközelebb ennek ismeretében fogadjon a lovin!
