Amikor érezhető a természet végtelen ereje és nyugalma, amikor igazán hallható az erdő csendje, de mégis él és mozog minden – télen, a havas, nyugodt, kíméletlenül a természet törvényei szerint működő letisztult kinti világban nagyon élesek mégis határozottak, tiszták és egyszerűek a léptek és a gondolatok.
Ilyen gondolatok és érzések kavaroghattak annak a túrának a résztvevőinek a fejében, akik február első napján, az idei tél első havas hetében felkeresték az Aggteleki Nemzeti Parkot és részt vettek az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság első idei ökotúráján.
A túra célja a Nemzeti Park védett, fokozottan védett barlangjaiból összegyűlő és a felszínen feltörő karsztforrások felkeresése volt. Mi sem csodálatosabb és nagyobb vitalitást nyújtó élmény mint sétálva a nyugodt téli tájban, a hóborította erdőben és az éltető, fakadó vizet megtalálni.
A túra résztvevői a Baradla-barlang Jósvafői bejáratától indulva mintegy 7 km-es túra során először felkeresték a Baradla-barlang Alsó-barlangjából a felszínre törő nagy vízhozamú, látványos Jósva-forrást. Majd az 1940-es években Kessler Hubert barlangigazgató tervei és irányításával épült,már ipar- és kultúrtörténeti értéknek számító zsilip és gátrendszer mentén, melyen a víz már mint Jósva patak halad eléri a Tengerszem tavat. Ott a hajdani turbinaház mellett megcsodáltuk a téli tájban is párába burkolózott vízesést, amely mára csak látványában érték. Azonban kialakításakor ezzel a vízienergiával hajtott turbina által fejlesztett árammal világították meg a Baradla-barlangot és az idei évben 70 éves Tengerszem Szállót.
A túra következő megállója a Béke-barlang vizét felszínre hozó Komlós forrás volt. A Jakucs László professzor által felfedezett fokozottan védett barlang felfedezése 1952-ben volt, egyike hazánk cseppkövekben leggazdagabb barlangjának. A barlang levegőjének magas relatív páratartalma és a lebegő párában található magas kalcium tartalma miatt jótékony hatású a légzőszervi megbetegedésékre, így gyógybarlanggá minősítették.
Követve a Jósva-patakot, a malomárokban kialakított Fürkész tanösvény nyomvonalán haladtunk egészen Jósvafőig. A túrán résztvevő gyerekek és fiatalok számára kihívás volt a Tanösvény egyik állomásaként a patak felett kifeszített kötélhíd, de sikerült lecsillapítani a fiatalos hévet, mondván még csak a túra ötödénél járunk, tartalékolják energiájukat és száraz bakancsukat a későbbiekre.
.jpg)
Megérkezve Jósvafő csodálatos műemléki védett Ófalujának központjába megcsodáltuk a Református templom és harangtorony, a Tájház, az igényesen kialakított Öreg Malom fogadó, a „Kis” ház mint egyedi hangulatú falusi turisztikai szálláshely épületegyütteseit, majd a Parókia mellett elhaladva elértük a Jósva és a Tohonya patakon összefolyását a Kúriánál, ahol a Nemzeti Park Környezeti Nevelési Oktatóközpont ja és a Hucul Ménes Lovasbázisa van. Láttunk számos szép régi falusi portát és hagyományos népi építészet jegyeit viselő házat és a Kecső patak befolyása után a Tohonya patakot követve észak felé elhagytuk Jósvafő faluját.
A falutó néhány száz méterre található a Kossuth-barlang, melyet 1956-ban fedeztek fel, hidrológiai szempontból jelentős, itt ered a Nagy Tohonya forrás. A forrás különlegessége, hogy vize télen melegebb (14 C) mint más karsztforrásoké. Évtizedekig tartó kutatás és feltárás után 2009-ben sikerült a híres Reménytelen szifonján túljutniuk a barlangkutatóknak és további termeket, szakaszokat felfedezni.
Utunkat a Tohonya-Kuriszlán tanösvény útvonalának egy szakaszán a Tohonya-szurdokban folytattuk, ahol a változó vízjárású Tohonya patakot követtük egészen a Kis-Tohonya forrásig.
Útközben őzeket, mezei nyulat láttunk és a hucul ménes néhány kancája előttünk jött le a patakra, hogy szomját csillapítsa.
A Kis-Tohonya forrás után a Vass Imre barlangról és a fennsíkon található Jósvafői Kutatóállomásról tudtunk meg sok érdekességet a Nemzeti Park túravezetőjétől Bak Krisztinától, ahol évtizedeken keresztül karszthidrológiai mérések és kutatások folytak.
A Vass Imre barlang felfedezésében nagy jelentősége volt az 1954 nyarán levonuló különösen nagy árvíznek, amikor a völgy végében erős sugárban tört ki a víz. A barlangkutatók a forrásszájat kibontva tárták fel a barlangot.
A Vass Imre barlangot elhagyva, átkelve a Tohonya bércen túránk talán legizgalmasabb helyszínére érkeztünk, hiszen friss farkasnyomot fedeztünk fel. A túra résztvevői nagy izgalommal és alázattal vették szemügyre a nyomokat. A fokozottan védett nagyragadozó huzamosabb ideje van jelen az Aggteleki Nemzeti Parkban , rejtőzködő életéről, a hóborította időszakban kapnak a kutatók pontosabb információkat. Európai kutatási programként folyamatosan figyelemmel kísérik mozgását, kutatják a hiúzzal együtt életlehetőségeinek feltételeit.
A Tohonya-Kurisztlán fennsíkra felkapaszkodva már várta a lelkes és kitartó túrázókat a Hucul ménes, akik delelőjüket a fennsíki karámnál töltötték. Az Aggteleki Nemzeti Parkban található hazánk legnagyobb több mint 200 egyedből álló hucul ménese. A hucul ló a Kárpátok hegyi lova, kitartó, igénytelen, jól terhelhető és kiválóan használható úgy munka, mint hobbylónak.
Innen az un . Lovászösvényen ereszkedtünk le a Nagy-Tohonya forrásig, majd visszaértünk Jósvafőre, ahol a Kúria udvaron a túra nagyon lelkes és kitartó résztvevői számára meleg teát és kitűnő házi pogácsát kínáltunk.
Túránkat 26-an teljesítették. A 7 km-es távot, 10, 15 cm vastagságú hóborított terepen 3 óra alatt jártuk be. A három legfiatalabb résztvevőnek a 3 és fél , 5 és fél és 9 éves budapesti fiúknak az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szalamandrás és a Magyar Természetvédelem nagy kócsagos jelvényét adtuk ajándékba.
Az Aggteleki-karszt télen egyedi arcát mutatja a nehezebb terepet vállaló bátor túrázóinak, de olyan élményekben lehet részünk ami napokig, hetekig hitet ad számunkra a felgyorsult, globalizált világban.
A világörökségi címet viselő Baradla teljes barlangrendszer és vízgyűjtő területe 2001 óta a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmét rögzítő Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik. A túrára a Vizes Élőhelyek Napja alkalmából került sor.
Várjuk minden kedves vendégünket szeretettel a következő – tavaszi ökotúránkra, ami már a törékeny tavaszi botanikai szépségek a körörcsinek és a héricsek virágzására esik – március idusán.
Domán Edit ökoturisztikaiszakreferens Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
