EZÚTON FELHÍVJUK LÁTOGATÓINK SZÍVES FIGYELMÉT, HOGY A TÚRA TECHNIKAI OKOK MIATT ELMARAD! MEGÉRTÉSÜKET KÖSZÖNJÜK!
A szokatlanul meleg tavaszi időjárásnak köszönhetően a kérészek a vártnál hamarabb, már május utolsó napján jelentős aktivitást mutattak a Bodrog folyón. Erre való tekintettel az ez évi bodrogzugi tiszavirágzás túránkat a mai napon, 2018. június 1-jén tartjuk meg.
A tiszavirágzás megfigyelése szakavatott természetvédelmi szakember kíséretében kishajókról történik a Bodrog folyón.
Időpont: 2018. június 1., 18 óra
Találkozó: Bodrogkisfalud, Kalóz kikötő (Kossuth u. 6., a komplejáró után)
Részvételi díj: 4000 Ft/fő – teljes árú, 3000 Ft/fő – diák, nyugdíjas.
A programon való részvétel előzetes bejelentkezéshez kötött. A túrára előzetes bejelentkezést 2018. június 1-jén 14 óráig fogadunk e-mailben vagy telefonon.
Információ és bejelentkezés: Zempléni Tájegységi Iroda, 30/685-43-83, zemplentura@gmail.com
MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!
A tiszavirág (Palingenia longicauda) a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe tartozó, 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar, melynek szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A víz felszínére rakják a petéiket, és lesüllyednek a tó fenekére és ott fúrják a földbe magukat. A lárvák elsősorban folyami sziklák alatt élnek, a dús növényzet közé és az üledékbe fúrják magukat. A kifejlett állat közismerten rövid életű. Kis fejük rövid csápokat, terjedelmes összetett szemeket és három pontszemet visel. Szájszerveik csökevényesek. Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. A kifejlett kérészek nem túl jól, csapongva repülnek.
Főleg tavaszi és nyáreleji rajzáskor figyelhetők meg, amikor násztáncukat járják. A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére. Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar.
Először a hím szubimágók jelennek meg, amelyek a partra repülnek, ahol vedléssel alakulnak párzóképes imágókká. A vedlés folyamata során az állat röpképtelen, így teljesen ki van szolgáltatva a rovarevő madaraknak. Az imágóvá átalakult, hosszú fartoldalékkal rendelkező hímek közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket.
A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A párzás után a nőivarú egyed a folyó felett repülve megkezdi a kompenzációs repülést. A folyó felett 5-10 méteres magasságban halad a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkedik a vízre, ahol lerakja a petéit. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken.
Az egykor Európa szerte elterjedt faj napjainkra a kontinens legnagyobb részéről eltűnt.
Hazánkban nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él.
