Mivel a beavatkozási terület közös világörökségi helyszín (Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt barlangjait 1995-ben felvették az UNESCO világ kulturális és természeti örökségének jegyzékébe), bioszféra rezervátum, közös Ramsari- terület és Natura 2000 terület, ezért a hatékony természetvédelmi kezelés, és a jó állapotú fenntartás elengedhetetlen. Ehhez szükséges mind a felszín, mind a felszín alatti világ részletes feltárása. A VP és a HTP szakembereinek kutatásai ellenére a témával kapcsolatos jelenlegi ismeretek csekélyek. Ezidáig a Domica-Baradla barlangrendszer vízminőségének rendszeres vizsgálata és nyomon követése, és a Milada-Vass Imre rendszer vizének nyomjelzése valósult meg.
A karszt formációk, a barlangi ökoszisztémák megtartásának alapja a karsztvíz jó minőségének megőrzése, ami szorosan összefügg a vízgyűjtő terület használataival. Így a projektünkben szerepet kap a vízrendszer és a felszíni szennyezőhatások vizsgálata is. Mivel a magyar-szlovák kutatások egyaránt a barlangrendszer összefüggésére utalnak a vízminőség alakulása a barlangrendszer egészére hat. A Szilicei ?fennsík déli barlangjainak vízgyűjtő területe döntően szlovák oldalon található. A felszíni és felszín alatti vizeket összegyűjtő barlangjáratok részben magyar területen folytatódnak, és karsztvízként fontos ivóvízforrások is.
A hidrológiai vizsgálatok, a szennyezés feltárás eredményei, a szennyezés csökkentésére irányuló erőfeszítések érinthetik a karsztvízre települt ivóvízkivételeket, ezért mennyiségi és minőségi viszonyainak jobb ismerete, valamint az esetleges szennyezési veszély csökkentési lehetőségének feltárása fontos. A hidrogeológiai viszonyok feltárása a térség vízrendszeri összefüggéseinek jobb megismerését jelenti, mely ismeret a vízgyűjtőgazdálkodás területén hasznosítható. A 3 D-s barlang morfológiai felvételezés lehetőséget teremt későbbi kutatási irányok számára is. A szennyezőforrások feltárása és a csökkentésükre kidolgozandó intézkedési terv az érintett települések gazdálkodóinak is megoldandó feladatot jelent majd, továbbá lehetőséget teremthet olyan fejlesztési pályázatok elnyerésére, mely a probléma megoldásán túl fejlődési lehetőséget is ad. A táj természeti értékeinek megőrzése alapja, előfeltétele a térség turisztikai fejlesztésének, mely a gazdaságilag elmaradott térségben létfeltétel.
Az eredmények lehetővé teszik a világörökség részét képező összefüggő barlangrendszerek alaposabb megismerését, és ezzel hosszú távú fenntarthatóságát, kezelését.
Az ANPI és a SOPSR együttműködésében, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programon (2007-2013) belül megvalósuló program célja az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjainak közös kezelését szolgáló hidrogeológiai kapcsolatok vizsgálata, a morfológia és élővilág felmérése, a felszíni eredetű szennyeződések feltárása és megelőzése, az eddigi egyéni szakmai és tudományos kutatások eredményeinek átadása a partnerek között, illetve azok közös felhasználása az intézkedések megállapításához.
A világörökség részét képező Szlovák- és Aggteleki-karszt egyazon földrajzi tájhoz tartozó összefüggő védett terület, amely két ország területén helyezkedik el. Geológiailag, vízrajzilag, klimatológiailag, növényföldrajzilag egyaránt egységet képez, s így megőrzése és védelme is csak együttes munkával biztosítható. A karszt barlangjait alakító, az országhatárt átlépő, gyakran felszíni vízfolyásként jelentkező karsztvíz-rendszerek hidrológiai egységet alkotnak, földalatti összeköttetéseik már részben igazoltak is. A nyílt karszt felszíneken számos szennyező forrás van, ami a karszt összefüggő vízrendszerén keresztül szennyezi mind a szlovák, mind a magyar oldalon a barlangjáratokat. A határon átterjedő szennyezések megelőzése, csökkentése kizárólag összehangolt intézkedésekkel lehetséges. A közös megvalósítás során nem egymással konkuráló pontszerű fejlesztésekről van szó, hanem egymást kiegészítő, egymáshoz kapcsolódó átfogó vizsgálatokról.
A projekt átfogó célja az érintett barlangrendszerek abiotikus és biotikus értékeinek megőrzése, hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása.
A projekt specifikus céljai: a barlangok közös kezelését szolgáló hidrogeológiai kapcsolatok vizsgálata, a morfológia és élővilág felmérése, a felszíni eredetű szennyezések feltárása és megelőzése, az eddigi egyéni szakmai és tudományos kutatások eredményeinek átadása a partnerek között, illetve közös felhasználása az intézkedések megállapításához.
Az eredmények lehetővé teszik a világörökség részét képező összefüggő barlangrendszerek alaposabb megismerését, és ezzel hosszú távú fenntarthatóságát, kezelését. Ennek érdekében a következő vizsgálatokat végzik el: környezetföldtani vizsgálatok, bioindikációs fajmeghatározás, mikroklíma mérések, barlangi üledék kormeghatározása, hidrogeológiai vizsgálatok és háromdimenziós mérések (barlangi és felszíni szkennelés, térképezés).
