A pályázati program olyan feladatok ellátását célozza meg, melyek megoldása az országhatárral elválasztott területen csak közösen oldhatók meg. Az állat- és növényállományok teljesen összetartoznak, dinamikus egységet alkotnak - a védett területek geológiai, biogeográfiai és kultúrtörténeti szempontból is egységet képeznek. Fontos tehát, hogy a kapcsolódó feladatok, felmérések a határ két oldalán azonos időben, azonos módszerekkel valósuljanak meg.
Főbb projekttevékenységek:
• botanikai adatgyűjtés
• a terület zoológiai adatainak begyűjtése (kiemelten a farkas és hiúz terepi monitoringja)
• biotikai adatgyűjtés közzététele kiadványokon keresztül
• közös szakmai rendezvények
A program különlegessége a nagyragadozók monitoringja melynek megvalósítását több módon tervezik a pályázó partnerek: rádiótelemetriás jelölés és nyomonkövetés, a téli nyomonkövetés során megtalált préda.maradékok becsapdázása, a terepi monitoringok során begyűjtött nagyragadozó ürülék- és vizeletmintából készült DNS vizsgálat, valamint a légi hőkamerás felvételek.
A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programon (2007-2013) belül megvalósuló, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és a Kelet Szlovákiai Múzeum együttműködésében megvalósuló program specifikus céljai a természeti értékek védelme, a Szlovákia felől Magyarországra visszatelepült őshonos nagyragadozók hazai ökológiai sajátosságainak vizsgálata, a határ régióban élő farkas, hiúz szubpopuláció összehangolt monitorozási módszerének kialakítása és alkalmazása, geológiai, biogeográfiai, és klimatológia szempontból egységet képező régió országhatárral megosztott két oldalát érintő természetvédelmi tevékenységek (kutatás, megőrzés, bemutatás) összehangolása, a feladatok megoldásának közös kidolgozása és végrehajtása.
A projekt által érintett területen, számos olyan védett faj él, mely elterjedési területének határát itt éri el. Ez különösen érvényes a Gömör-Tornai-karszt területére, mely az alföldi és a magashegységi jellegű élőhelyek ütközőzónájában helyezkedik el. A sokféleséget megőrző, kutatási eredményekre alapozott kezelés ezért alapvetően fontos a védett természeti területek állapotának fenntartásában, a kezelt élőhelyekhez kötődő állat- és növényfajok megőrzésében.