• H-3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
  • +36 48-503-000
  • info.anp[kukac]t-online[pont]hu

A hónap faja(i) - denevérek


5767dcd73a30c.jpg

Az év emlőse díjat idén nem egy faj, hanem egy egész rend kapta, mégpedig a denevérek rendje. Ezek köré a kis termetű élőlények köré hatalmas mítoszvilág épült az évszázadok során, épp itt az ideje egy kicsit jobban megismerni őket. 

Európában 52 fajuk él, Magyarországon 28 fordul elő. Az Aggteleki Nemzeti Park területén több olyan faj is megtalálható, ami nem csak hazai, de nemzetközi szinten is ritkaságnak számít. Látogatóink is nap, mint nap találkozhatnak barlangjaink repülő lakóival.
A denevérek az egyetlen, valóban repülni képes emlősök a Földön. első lábaik megnyúltak, hosszú ujjaik között bőrhártya feszül, ami leér egészen a farokig. Hátsó lábaik is átalakultak, a függeszkedést szolgálják. Érdekesség, hogy a denevérek térde fordítva hajlik, mint az embereké.
Tájékozódáshoz szemük helyett fülüket, hangjukat használják. Ezt a tájékozódási formát echo lokációnak hívjuk, és számos helyen az ember is használja. Például a tengeralattjárók szonárja, vagy a horgászok halradarja is ezen az elven működik. Hangjuk fajra jellemző, megfelelő műszerrel könnyen meg lehet mondani, milyen denevérek repkednek felettünk nyári estéken.
Barlangokban, faodvakban, padlásokon pihennek, de városokban, lakótelepeken előszeretettel bújnak a panel elemek, redőnyházak mögé. Ilyenkor hangjuk, és ürülékük árulhatja el ottlétüket.
Téli álmot alszanak, de nem folyamatosan, november és március között néhány alkalommal felébrednek. Ezt elsősorban az időjárás befolyásolja, így egy kora tavaszi felmelegedést követő hirtelen lehűlés akár végzetes is lehet számukra.
A hazai fajok táplálékát rovarok adják, vért nem szívnak!
Hazánk összes denevérfaja védett!

Borsod megyében, így az Aggteleki Nemzeti Parkban is, két olyan denevérfaj is él, ami jól tűri az ember közelségét, így a legnagyobb eséllyel velük találkozhatnak az emberek. Az egyikük a közönséges kései denevér, mely a maga 6-8 cm-es testhosszával, és akár 30 g-ot is meghaladó testtömegével igazi óriásnak számít. "Félelmetes" ugye? Gyakran lehet vele találkozni, rövid füttyszerű hangját hallani. Természetvédelmi értéke 25000 Ft.

 

A másik gyakori faj a szürke hosszúfülü denevér. Testhossza alig éri el a 6 cm-t, tömege pedig éppen csak meghaladja a 10 g-ot. Érdekesség, hogy füle majdnem olyan hosszú, mint a teste. Látható, hogy szintén "félelmetes, és a mítoszoknak szilárd alapot adó" fajról van szó. Országosan elterjedt faj. Természetvédelmi értéke 50000 Ft.

 

 

A következő két videón meghallgatható egy denevér hangja, ahogy az emberek hallhatják, illetve az emberi fül számára hallhatóvá téve a teljes skálán.

Végezetül a 3 leggyakoribb tévhitről, amit a denevérekkel kapcsolatban még ma is sok ember elhisz

1. Tévhit: A denevér belerepül / beleragad az ember hajába!

Az igazság az, hogy a barokk kor hatalmas parókáinak idejében valóban előfordulhatott, hogy néhány denevér beleakadt a hajkölteményekbe. A denevérek a tereptárgyakról visszaverődő ultrahang segítségével térképezik fel környezetüket. A nagy parókák viszont inkább elnyelték a hangot, így a denevér "nem látta" a közelgő akadályt, és meg is született a hajbaakadós mítosz. Arról persze senki sem beszél, hogy a kor alacsony higiéniai elvárásainak köszönhetően akár egerek is lakhattak egy-egy ilyen hajkölteményben. A nagy parókák eltünésével ez az állítás is értelmét veszítette.

2. Tévhit: A denevér vért szív. 

Az igazság az, hogy tényleg van ilyen denevér, tőlünk kb. 8000 kilométerre, Dél-Amerikában. A hazai denevérek rovarevők, előszeretettel fogyasztanak minden olyan rovart, amiktől az emberek jelentős része irtózik. Az európai fajok egyetlen tagja sem szív vért!

3. Tévhit: A denevérek vámpírok, és az ördög teremtményei.

Nehéz pontosan megmondani, hogy honnan is ered a vámpíros mítosz. Egyes források Vlad Tepes kegyetlenkedésitől eredeztetik, még mások szerint egyszerűen egy kitalált karakter, aminek semmi valóságalapja nincs.
Könnyebben magyarázható az, hogy miért tartják az ördög teremtményeinek őket. A denevérek nappal védett helyen pihennek, ilyenek például a korom sötét, mély, és titokzatos barlangok. Este, amikor "minden rendes ember és állat nyugovóra tér, és csak a bajkeverők, meg a sötétség teremtményei mozognak" a denevérek is előbújnak rejtekükből. És kész, ezzel a régebbi korok emberei meg is voltak győzve, hogy a denevér csak is az ördög műve lehet. 

 

További cikkek ebben a kategóriában Összes
581756f49fedf.jpg

A hónap faja a compó A hónap faja

A compó őshonos halunk, mely igen nagy népszerűségnek örvend, és nem csak a horgászok körében. Zömök, mérsékelten magas és oldalról enyhén lapított testét apró pikkelyek fedik. Feje aránylag nagy, orra hosszú, szeme viszont kicsi. Csúcsba nyíló száj, húsos ajak és a szájszegletben található két bajusz jellemzi.

57eea565a8ca3.jpg

A hónap faja a lilatönkű pereszke A hónap faja

Kevesen tudják, hogy az év fája, vadvirága, kétéltűje, rovara, hala, emlőse mellett minden évben kihirdetésre kerül az Év gombája cím is. Tavaly a sötét trombitagomba élvezhette a kiemelt figyelmet, idén pedig a lilatönkű pereszke.

57c2e13574567.jpg

A Hónap faja - mezei tücsök A hónap faja

Ki ne találkozott volna már az éjszakák muzsikusaival, a tücskökkel. 2016-ban a kisasszony szitakötőt, és a nagy szarvasbogarat maga mögé utasítva a tücsök lett az év rovara. Ismerkedjünk meg hát vele.