• H-3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.
  • +36 48-503-000
  • info.anp[kukac]t-online[pont]hu

A Hónap faja - mezei tücsök


57c2e13574567.jpg

Ki ne találkozott volna már az éjszakák muzsikusaival, a tücskökkel. 2016-ban a kisasszony szitakötőt, és a nagy szarvasbogarat maga mögé utasítva a tücsök lett az év rovara. Ismerkedjünk meg hát vele.

Tavasz végén és nyár első felében hallhatjuk a hazai tücsökfajok legjobban ismert és legnépszerűbb képviselőjének, a mezei tücsök hímjeinek ciripelését.

Nagy termete, csillogó fekete színe, különösen a hímek esetén feltűnően nagy, gömbölyű feje valamint az ugrólábak combja tövén látható narancsvörös színezet könnyen felismerhetővé teszik. A nőstények potrohvégén egy hosszú, vékony és egyenes tojócső látható, amelynek segítségével petéiket nyár elején a talajba helyezik.

A petékből néhány hét elteltével bújnak ki az apró tücsöklárvák. Szárnyatlanok, más tekintetben azonban a kifejlett tücskök apró másolatai. Őszig nagy lárvává fejlődnek, ez alatt nagyjából 10 alkalommal vedlenek, kövek alatt, talajrepedésekben telelnek át. Április végén vagy májusban történik az utolsó vedlés, ami után már a kifejlett, szárnyakkal és ivarszervekkel rendelkező példány bújik ki a lárvabőrből.

A hím tücskök a maguk által ásott egyenes járatban töltik idejük nagyobb részét, amelynek bejáratánál egy kisebb részt megtisztítanak. Ezen a porondon hallatják a nőstényeket csalogató hívóhangjukat, nappal és az éjszaka első felében is ciripelnek. A nőstények megjelenésekor a ciripelés megváltozik, a hívó hang egy jóval halkabb udvarló énekbe csap át. Kevésbé közismert, hogy a nyár végi, őszi estéken hallatszó folyamatos, halkabb és vékonyabb ciripelés nem a mezei tücsök, hanem egy másik gyakori faj, a pirregő tücsök (Oecanthus pellucens) hívóhangja.

Mind a lárvák, mind a kifejlettek nagyobbrészt különböző növényi eredetű táplálékot fogyasztanak, de elpusztult ízeltlábúak megrágásával állati eredetű fehérjékhez is jutnak. Élőhelyei a legkülönbözőbb gyepterületek: jobbára szárazabb gyepekben, de nedvesebb réteken és akár út menti mezsgyéken is találkozhatunk vele.

A mezei tücsök Európa nagy részén, Észak-Afrikában és Ázsia mérsékelt övi területein is elterjedt. Számos európai ország vörös könyvében (veszélyeztetett fajok listája) szerepel, esetenként jelentős védelmi programokkal is segítik a faj túlélését. Hazánkban azonban a mezei tücsök szerencsére még kifejezetten gyakori fajnak számít.

írta: Puskás Gellért forrás: Magyar természettudományi Múzeum Blog


Hangfelvétel: Raimund Specht, Avisoft Bioacoustics

További cikkek ebben a kategóriában Összes
581756f49fedf.jpg

A hónap faja a compó A hónap faja

A compó őshonos halunk, mely igen nagy népszerűségnek örvend, és nem csak a horgászok körében. Zömök, mérsékelten magas és oldalról enyhén lapított testét apró pikkelyek fedik. Feje aránylag nagy, orra hosszú, szeme viszont kicsi. Csúcsba nyíló száj, húsos ajak és a szájszegletben található két bajusz jellemzi.

57eea565a8ca3.jpg

A hónap faja a lilatönkű pereszke A hónap faja

Kevesen tudják, hogy az év fája, vadvirága, kétéltűje, rovara, hala, emlőse mellett minden évben kihirdetésre kerül az Év gombája cím is. Tavaly a sötét trombitagomba élvezhette a kiemelt figyelmet, idén pedig a lilatönkű pereszke.

5767dcd73a30c.jpg

A hónap faja(i) - denevérek A hónap faja

Az év emlőse díjat idén nem egy faj, hanem egy egész rend kapta, mégpedig a denevérek rendje. Ezek köré a kis termetű élőlények köré hatalmas mítoszvilág épült az évszázadok során, épp itt az ideje egy kicsit jobban megismerni őket.