Idén 11. alkalommal került megrendezésre hazánk területén, több mint 20 helyszínnel és két hétvégével a Geotóp Napok elnevezésű országos rendezvénysorozat. Az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya, valamint a Magyarhoni Földtani Társulat ProGeo Földtudományi Természetvédelmi Szakosztálya által egykoron megálmodott programsorozatba az elmúlt években több tucat civil szervezet és nemzeti park kapcsolódott be, emelvén a Geotóp Napok színvonalát. De mi is az a „geotóp” és egyáltalán mi a célja a Geotóp Napoknak?
A geotóp (a görög „Geo” = Föld és „toposz” = hely szavakból) egy olyan földi helyszín, ahol az „élettelen” természet legérdekesebb, leglátványosabb, legjellegzetesebb képződményei találhatók meg. Ezek a képződmények lehetnek különféle felszínformák, sziklafalak, barlangok, kőzetek vagy talajok természetes és mesterséges kibukkanásai, források, ásvány- vagy kövület előfordulások, a természet sok más érdekessége, és maga a táj is. Megismerésük és megfigyelésük révén a múltba tehetünk egy időutazást, bepillantást nyerve évmilliókkal ezelőtti földtörténeti eseményekbe.
Magyarország területén számtalan olyan vidék található, amely a „geodiverzitás” miatt bemutatásra és geotúrák szervezésére alkalmas. A Geotóp Napok alapvető célja, hogy ezeket bemutassa a laikus, földtudományokban nem jártas közönségnek, szakképzett geológus túravezetők segítségével, több órás gyalogos/kerékpáros geotúrák keretében. Ezen geotúrák közben érvényesül talán a legjobban az ősi római közmondás, miszerint „saxa loquuntur”, azaz „a kövek mesélnek”.
2018-ban 6. alkalommal kapcsolódott be az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (a Magyar Földtani Védegylettel karöltve) a Geotóp Napok szervezésébe. A korábbi geotúrák (pl. Aggtelek és Jósvafő térsége, Rudabánya, Megyer-hegyi Tengerszem) után idén a kevesek által ismert és járt Telekes-völgy (Rudabányai-hegység) került bemutatásra, amelyet a 15 fős kis „geocsapat” egy közel 4 órás, jó hangulatú körtúra keretében járt be, csodálatos őszi időben.
A találkozó az Égervölgye Ifjúsági Tábor parkolójában volt, ahonnan gyalogosan közelítettük meg (a piros turistajelzésen útvonalán át) a vadregényes, védelem alatt álló Telekes-völgyet. Egy hajdani érckutató táró érintésével, a Telekes-völgy 8. számú mellékvölgyében érkeztünk meg a fővölgybe, amely hazánk egyik leglátványosabb és kevésbé ismert, különféle típusú és korú triász (kb. 240-210 millió éves) mészkövekben kialakult szurdokvölgye. A Telekes-patak elmúlt pár millió évben történt bevágódása természetes geológiai feltárások sorozatát hozta létre, amelyeken kiválóan tanulmányozhatók a Rudabányai-hegységet felépítő kőzettípusok. A természetes feltárások mellett több mesterséges földtani feltárást (pl. kutatóárkokat) is létrehoztak a geológusok az elmúlt évtizedekben azért, hogy még jobban megismerjék a vidék bonyolult földtani felépítését (a feltárások is védettek!). Ilyeneket tekintettünk meg a 8. számú, majd később a 6. számú mellékvölgyek feletti gerinceken is. A hűvös mikroklímájú szurdokban több tucat kisebb-nagyobb kőfülke, barlang is kialakult, amelyeket szintén a Telekes-patak bevágódása nyitott meg, s hámozott ki a mészkőtestek „gyomrából”.
Szakmai előadásokkal, terepi bemutatókkal (pl. geológus kalapács és lupé használata, földtani térképek olvasása) „fűszerezve” érkeztünk meg a fővölgy leglátványosabb részéhez, az Ördög-gáthoz. Sajnos az utóbbi időszak csapadékszegénysége miatt a patakmeder száraz volt, ezért nem élvezhettük az Ördög-gáton átbukó vízesés látványát, de így sem maradtunk „geo-élmények” nélkül. Egyedülálló földtudományi érték az Ördög-gát és a mellette szárazra került egykori patakmeder, az ún. Keringő. Korábban a Telekes-patak az Ördög-gátat kikerülve, egy nagy kanyarral haladt a völgytalpon, de az eróziós folyamatok miatt a gátat lassan áttörve áthelyeződött a medre (oda, ahol ma is folyik), s az egykori nagy hurkot leíró meder szárazra került. Érdekesség, hogy az Ördög-gát neve már egy 1298-as oklevélben is szerepel „urdunggata” néven, mint az Árpád-kori Lázó település egyik határa. A tanulságos geotúra vége felé a misztikus Ördög-gát-barlangba bújtunk be, ahol az üreg kialakulásával és a benne egykoron kiemelt régészeti leletek történetével ismerkedtünk meg.
A Telekes-völgyi geotúra résztvevőinek elmondása szerint azért volt élvezetes a geotúra, mivel nem csak egy „sima” túra volt, ugyanis ott elmentek volna azon kövek mellett, amelyeket most „megszólaltattunk”, hogy meséljenek nekünk. Még több ilyen túrát! Jövőre folytatjuk, kalandra fel!
Veres Zsolt
geológia- és földrajz szaktanár
a Magyar Földtani Védegylet Egyesület titkára
Még több túra, még több élménybeszámoló a Geotóp Napok hivatalos oldalán: www.geotopnap.hu
A cikkhez tartozó fotókat készítették: Veres Zsolt, Romenda Róbert, Kreszivnik Viktória
