Petőfi Sándor 1845. május 24-én látogatott el a Baradla-barlangba, nevét a barlang akkori végpontján sziklafalba véste és a vendégkönyvbe is beírta, amiről úti jegyzeteiben is megemlékezett. A Petőfi látogatása előtt tisztelgő emléktábla az aggteleki sziklafal oldalában található, melyet a Magyar Kárpát Egyesület és Gömör vármegye elöljárósága állíttatta.
Petőfi sorai máig a barlang megidézésének legszebbike, melyről így fogalmaz Útirajzok című munkájában:
Aggtelekre érvén, vezetőt hívattam s fáklyákkal ellátva magunkat, elindulánk a barlangba, melyet Baradlának neveznek ottan, s mely mindjárt a falu mellett van. A kálvinista rektor künn ácsorgott a ház előtt; vezetőim meghívására ő is hozzánk szegődött. Bementünk.
Oh, ti szűkkeblü emberek, kik mindenben örökké szabályokat kerestek és állittok, jertek ide és boruljatok térdre a szabálytalanság remeke előtt!
S mi az a szabály? Semmi más, mint a sánta középszerűség mankója.
Soká tünődtem: mint eredhetett e barlang?
És kitaláltam.
Mikor a mennyországból kiebrudalták a pártos angyalokat, itt kezdték jövendőbeli lakásukat, a poklot, ásni; azonban itt nem boldogulván, másfelé fordultak. Képzelhetni, mint fáradtak a szegény ördögök e sikertelen munkában, izzadságuk még most is csepeg e félig kész pokol oldalairól és tetejéről.
Petőfi látogatásának emléke még ma is élénken él a falu lakossága körében, a barlangban több képződmény is az ő emlékét idézi. Erre utalóan először Aggtelek egykori lelkipásztora és a Baradla gondnoka, Baksay Dániel 1899-ben kiadott művében találkozhatunk. Baksay egy, a barlang vörös tói lejárata közelében található hármas cseppkőoszlopot a Jókai, Petőfi és Vasvári oszlopa néven illet.
Kessler Hubert barlangkutató 1941-ben a Denevér-ág egyik látványosságaként említ egy bizonyos aláírást, melyet állítólag maga Petőfi karcolt az egyik cseppkőbe, ám ez az oszlop napjainkban nem azonosítható, így elképzelhető, hogy már az alapinformáció is téves volt.
Jakucs László geológus ugyanakkor az aggteleki bejárattól 1277 méterre lévő képződményt, mely eredetileg Dessewfy útja és kútja néven volt ismeretes, 1952-es barlangismertetőjében már Petőfi útja és kútjaként említi, illetve az Oszlopok csarnokában található kidőlt cseppkőoszlop neve is így lett Ábel sírjából és sírkövéből Petőfi sírja és sírköve.
Forrás: Székely Kinga (2010) Petőfi nyomán az Aggteleki-barlangban, Karszt és Barlang 2008. I-II. p.13-20. Budapest
