Kossuth Lajos 1828-ban kereste fel a Baradla-barlangot.
Az államférfit, aki történelmünk egyik legjelentősebb személyisége, mérhetetlen természetszeretet és érdeklődés és figyelem hatotta át barlangi látogatása során, melyre később így emlékezett vissza:
Egykoron, irtózatos régen, tobb, mint 50 éve! én is meglátogattam az aggteleki barlangot, más egyéb észleletek közt (melyeknek nem mindegyike üt össze a mostani állapot leírásával) kedvemet leltem a stalagmit-képződés processzusának észleletében is. Egy jó másodperczmutató órával kezemben, megfigyeltem a barlang különböző helyein, a bámulatos egyenletes időközt, melyet a természet az ugyanazon helyre lecsöppenő meszes vízcseppek leesésénél törvényül vett, s a mészülepedést, melyet a talajon szétfreccsent száz csepp elpárolgása hátra hagy, és kiszámítottam, hogy ez adatok szerint mennyi időbe kerülhet egy köbláb stalagmit képződése.
1992. szeptember 18-20. között, az akkori Kossuth-emlékévhez kapcsolódóan rendezték meg Jósvafőn és Aggteleken a Kossuth-emléknapokat. Az ünnepi hétvégén dr. Kessler Hubert, a Baradla-barlang egykori igazgatója és a jósvafői Kossuth-barlang felfedezője avatta fel a Kossuth látogatásának emléket állító táblát, mely a mai napig megtekinthető a Baradla-barlang aggteleki bejáratánál.
Forrás: Szablyár Péter (1992) Kossuth Emléknapok, Karszt és Barlang folyóirat
