Vannak ám kicsiny térségünkben csodálatos helyek és kreatív emberek. A csodálatos hely, Jósvafő és az egyedi Baradla-barlang, a cseppköveivel. A kreatív emberek pedig akik kitalálták, hogy Mikulás túrát szerveznek. Nekem pedig van két szerencsés csemetém, akik mindketten részt vehettek benne. Nem kevésbé voltam szerencsés jómagam, aki kisebbiküket elkísérhette. Azt hiszem egy dologban tévedtünk csak, hogy Antarktiszi hidegre számítottunk, és decemberhez képest trópusi meleg fogadott. Izgalmas és kreatív volt, tényleg.
Első körben megtaláltuk a Mikulás szánját a barlang bejáratánál és egy levelet a nagy szakállútól amit a gyerekeknek hagyott hátra. Megtudhattuk, hogy kicsi barlangászok is lehetünk, ha megtaláljuk a barlangban hagyott leveleket, válaszolunk a kérdésekre, amiért cserébe varázsszavakat kapunk. Közel egy órán át kerestünk kutattunk, válaszoltunk, Mikulás-lábnyomot kerestünk, varázsigét memorizáltunk, majd egy hatalmas szakadék másik oldalán zene közepette megjelent a Mikulás. Kira tágra nyílt szemekkel odasúgta nekem, hogy: "ez most valóság?"- majd a csomagátvételkor konstatáltam, hogy fél.
A helyszín, a rendezettség valóban mesés csodát rejtett. Kijövetel után Kirát szerinte barlangásóvá avatták, teáztunk és csillogó gyermekszemekkel jöttünk haza...Itthon az utánunk érkező Szonja is élménybeszámolót tartott, bár ő már nem hisz ebben a csodában...nagyon jól érezte magát.
Garami Lili
A teljes bejegyzés elolvasható a Bíborszél blogon.
