„A bérczes Gömörben nem nagy hegy a Mohos,
Rajta nincs régi vár, nemes vad nem honos,
De ingó semlyékes láp van a tetején,
Ez ingó láp felől szól az én regém…”
(Tompa Mihály: Mohos, részlet)
Kora őszi időben, 25 fő részvételével került megrendezésre a Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Területen, a Kis- és Nagy-Mohos lápot és a Mohosvárat bemutató ökotúránk.
A természeti értékeket Virók Viktor, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság botanikusa mutatta be.
A Mohos-lápok hazánk kiemelkedő természeti értékei közé tartoznak. A több ezer éves lápok az eltelt évezredek ökológiai változásait megörökítő klíma- és vegetációtörténeti kuriózumok.
Zólyomi Bálint, a hazai történeti növényföldrajz atyjaként számon tartott neves botanikus szerint Keleméren pleisztocén korú szubarktikus láp található. Itt folyt általa hazánkban először pollenanalítikát alkalmazott kutatás már 1931-ben.
A Nagy-Mohos kb. 25.000, a Kis-Mohos kb. 15.000 éve, a mainál nedvesebb és hűvösebb éghajlatú időszakban keletkezett. A tavacskák az elmúlt évezredek során lassan feltöltődtek, amiben a talajbemosódások mellett a rajtuk kialakult növényzet meghatározó szerepet játszott. Ennek során a főleg szőr- és tőzegmoha alkotta rétegek megőrizték az eltelt időszak növényzetének emlékeit, kiemelkedő vegetációtörténeti jelentőségűvé téve a területet.
Legfontosabb társulásaik: mocsári magassásos, lagg zóna, tőzegmohás fűzláp, tőzegmohás dagadóláp, tőzegmohás nádas és nyír-rezgő nyaras láp.
A Mohos-tavak legértékesebb növényei közt a glaciális reliktumnak számító hüvelyes gyapjúsás, a tarajos pajzsika, a gyapjasmagvú sás, a tőzegpáfrány, 5 tőzegmoha faj és két védett fásszárú, a molyhos nyír és a füles fűz érdemel mindenképpen említést.
Kelemér egyedi kultúrtörténeti értéke a Mohosvár, melynek feltárásáról Dr. Pusztai Tamás a Hermann Ottó Múzeum régésze mesélt.
A 13. századi nemesi várépítészet egyik legjellemzőbb példája a keleméri Mohosvár.
A tatárjárás után megerősödő nemesség egymás után építette fel várait az arra alkalmasnak ítélt helyeken. A Károly Róbert trónra kerüléséhez kapcsolódó harcok során e várak egy része elpusztult, tulajdonosaik elhagyták őket, míg másik részük tovább épült, jelentős átalakításokon esett át. A keleméri Mohosvár föld alatti maradványai egy pillanatképet őriztek számunkra. A 13. század eleji harcokban elpusztult vár, a várban kialakult tűzvész során egyedülálló módon konzerválódott fa szerkezetek 2000-2006 közötti feltárásával a 13. század végi nemesi váraink egyik iskolapéldáját mutatja be.
Domán Edit
ökoturisztikai szakreferens
ANPI
Az ökotúráról készült teljes képgalériánkat az alábbi hivatkozásra kattintva tekintheti meg!